Cikkek
Zsompszivattyú általános tudnivalók

A zsompszivattyú egy kis méretű, legtöbb esetben búvárszivattyú, amelyet a pince vagy a szuterén legalsó pontjába telepítenek. Feladata, hogy segítsen szárazon tartani az épület alatti helyiségeket és megakadályozza ezen területek elázását. Az zsompszivattyúkat általában speciálisan kialakított zsompba vagy átemelő aknába szerelik. A víz perforált vízgyűjtőkön, dréncsöveken vagy a talajon keresztül természetes vízárammal folyik össze az aknába. A házi és ipari zsompszivattyú feladata, hogy kiszivattyúzza ezt az összegyűjtött folyadékot az aknából és egy távolabbi vízelvezető pontra továbbítsa, így szárazon tartva az alacsonyabban lévő helyiségeket.
A szélsőséges időjárás miatt egyre több háztartásnak kell megküzdenie az elárasztott pincékkel. A nedves alagsor nem csak a berendezéseket károsítja, de penészgomba szaporodásához is vezethet, ami magával hozza az összes kapcsolódó egészségügyi kockázatot. Éppen ezért a szennyezett vízszivattyúk évek óta gyakori tartozékai egyes házaknak, elsősorban az alacsonyan fekvő és/vagy belvíz érintett területeken.
A zsompszivattyú általában egy zsompba kerül telepítésre, ami legtöbb esetben egy kavicsos alappal ellátott, körülbelül 60 cm mély és 45 cm széles akna -, amelyet a pince vagy alagsor legalacsonyabb pontján helyeznek el. Ahogy a vízgyűjtő megtelik vízzel, a szivattyú bekapcsol. A zsompszivattyú egy csővezetéken keresztül kiszivattyúzza a folyadékot a vízelvezető rendszerbe. A nyomócső általában a szivattyú nyomócsonkjára szerelt visszacsapó szeleppel kezdődik, amely megakadályozza, hogy a víz visszaáramoljon a zsompba.
A legtöbb elektromos szivattyú automatikusan kapcsol ki és be valamilyen szintvezérlő segítségével. A szintvezérlés a leggyakrabb esetben valamilyen úszó vagy elektródás szintérzékelő elvén működik.
Telepíthető manuális indítású szivattyú is, viszont ezek üzemeltetése kevésbé kényelmes, hiszen minden esetben felügyelet szükséges és nem garantált az automatikus védelem.
A leggyakoribb zsompszivattyúk egyfázisú búvárszivattyúk, amik egy egyszerű plug&play rendszernek megfelelően a hálózatra csatlakoztatást követően már üzembe is helyezhetők.
Mikor indokolt zsompszivattyú alkalmazása?
Az egyik módja annak, hogy ellenőrizze a nedvesség bejut-e otthonába a pince/alagsor padlóján vagy falain keresztül, ha egy nagyobb műanyagdarabot (legalább fél méter széles és hosszú) helyez a padlóra vagy ragaszt a falra, és egy-két napig érintetlenül hagyja.
Ha nem biztos benne, hogy a nedvesség hol jut be, érdemes több helyen is elhelyezni a darabot. Néhány napot követően ellenőrizze a lapokat, ha a nedvesség megjelent a lapon, akkor valószínűsíthetően az alagsor is nedvesedik.
A helyiség nedvesség kezelésének első lépése a kiszellőztetés és ipari párátlanító használata. Mivel a pincébe kerülő nedvesség egy része az alapozás körül lefolyó csapadékból, vizekből származik, ellenőrizze az eresz és más csatornák állapotát és legalább 1,8 méterrel távolabbra vezzesse el a vizet az alaptól. Néhány hét múlva ismételje meg a nedvességtesztet - ha a nedvesedés továbbra is fennáll, érdemes megfontolni egy vízgyűjtő zsomp kialakítását és abba zsompszivattyú telepítését.
Zsompszivattyú kiválasztási szempontok
Manuális vagy automata indítású: Bár manuális indítású szivattyút is be lehet építeni, javasolt az automata működtetésű szivattyúk használata.
Teljesítmény: A zsompszivattyúk teljesítményének kiválasztásánál általában a szükséges emelési magasság és az ürítési távolság az elsődleges kiválasztási szempont, mivel a legtöbb esetben viszonylag kis mennyiséget kell kiszivattyúzni. A szükséges nyomás kiszámításához a csővastagságot is figyelembe kell venni a csősúrlódás miatt, a pontos kalkulációhoz szívesen állunk a megadott elérhetőségeken rendelkezésre!
Kábelhossz: A zsompszivattyút közvetlenül a hálózati konnektorba kell csatlakoztatni, nem szabad hosszabbítóba dugni, mert a túl hosszú tápkábel a feszültség csökkenését és az áramerősség megugrását okozza.
Feszültség: A legtöbb háztartásban 230V, azaz egy-fázis áll rendelkezésre, ezért a zsompszivattyúk is leggyakrabban egy-fázisú motorral vannak szerelve.
Biztonsági és riasztórendszerek: Javasolt a rendszert üzemzavarra is felkészíteni, ezért vészjeladó kiépítése tanácsolt. Az újabb rendszereknél hibaüzenet is megjelenhet a telefonon, de a hagyományos hangjelzés és fényjelzés is alkalmazható.
A szivattyú karbantartása
Mint miden aktív berendezést a szivattyúk működését is érdemes időközönként ellenőrizni és karbantartani. Havonta vagy nagyobb esőzések előtt érdemes az alábbiak ellenőrzése.
- Ellenőrizze a kábelt és a csatlakozásokat, illetve a kismegszakító megfelelő működését is.
- Győződjön meg a szivattyú helyzetéről és pozíciójáról, az üzem közbeni rezgések miatt a szivattyú oldalra dőlhet, ami úszókapcsolós vezérlés esetén akadályt jelenthet a szivattyú indításában.
- Rendszeresen öntsön egy vödör vizet a zsompba, hogy meggyőződjön a szivattyú automatikus indulásáról és a megfelelő működésről.
- Távolítsa el a zsompszivattyút a vízgyűjtőből és tisztítsa meg az alján lévő szűrőkosarat. A szivattyú apró kavicsokat szívhat be a furatokba, amelyek idővel eltömíthetik a beömlőnyílást.
- Ellenőrizze a nyomócső csatlakozási pontjait és győződjön meg a kiömlési pont megfelelő vízelvezető képességéről.