Darálós szennyvízszivattyúk egyenesen Japánból, magyarországi szervizhálózattal.
A darálós szennyvíz szivattyú egy daráló mechanizmussal szerelt szennyvízszivattyú, ami a kommunális szennyvízben található darabos anyagokat apró darabokra aprítja össze, majd az általában nagy fordulatszámú és viszonylagosan kis átömlési keresztmetszetű járókerék segítségével a nyomócsövön keresztül szivattyúzza a szennyvizet a (leggyakrabb esetben) nyomott rendszerű szennyvízhálózatba. A darálókéses szivattyúk vágórendszere egy álló és egy forgókésből áll, a vágás pedig a két kés illesztésénél történik. Felépítésükből adódóan az adott motormérethez viszonyítva nagy nyomásra és viszonylagosan kis szállítási mennyiségre képesek. Nyomott rendszerbe csatlakozás esetén javasolt a legalább 18m-es végnyomású darálós szivattyú alkalmazása.
A darálókéses szennyvízszivattyúk 3-5 mm-es darabokra aprítják az idegen anyagokat, ezért kisebb átmérőjű csővezeték is alkalmazható.
FONTOS!
Kisebb átmérőjű nyomócső alkalmazása esetén nő a folyadéksebesség, ezért kisebb a rendszerben a kiülepedési hajlam, viszont ezzel arányosan nő a súrlódási-szállítási veszteség, ezért hosszú és kis átmérőjű nyomócső esetén javasolt elvégezni a veszteség-számításokat, amiben szívesen állunk rendelkezésükre!
A darálós szivattyúk szoros illesztésű késeivel apró darabokra aprítják a szennyvízben található idegen anyagokat, ezért kisebb átömlési keresztmetszetű járókerékkel vannak szerelve, amik nagyobb nyomás előállítására képesek. A tulajdonságait tekintve ezért olyan beépítésre javasolt, ahol nagy nyomás előállítására van szükség pl.: nyomott szennyvízrendszerbe csatlakozás, hosszú és/vagy kis átmérőjű nyomócső. Hátrányuk a vágási hatékonyságot meghatározó réstávolságból adódik, mert ha a vágókések megkopnak, a vágási jelenség akár meg is szűnhet, ezért nem javasolt darálókéses szivattyúkkal szerelt átemelőbe bevezetni a csapadékvizet (magasabb homoktartalom, koptató részecskék).
Az örvénykamrás, más néven vortex járókerekű szivattyúk az idegen anyagokat nem vágják, vagy aprítják, hanem nagy átömlési keresztmetszetüknek köszönhetően dugulás nélkül (megfelelő kialakítású szivattyúk esetén) továbbítják a rendszerbe. A nagy keresztmetszetet a hátrahúzott örvénykamrás járókerékkel érik el, ebben az esetben a közeg nem megy végig a járókerék csatornáin, helyette a járókerék a szivattyúkamrában hoz létre nagy erejű örvényáramot és így kerül továbbításra a szennyvíz. A rendszer hátránya, hogy kisebb nyomást tud létrehozni, ezért nyomott rendszer vagy kiemelkedően hosszú nyomócső esetén nem javasolt, viszont kevésbé hajlamos a kopásra, ezért dugulásmentes képességét hosszútávon képes megőrizni.
A vágókéses szivattyúk ötvözik a darálós és a nagy átömlési keresztmetszetű szivattyúk pozitív tulajdonságait. Vágómechanizmust tekintve egy kopásálló karbid vágóél van beleintegrálva a járókerék külpontjába, ami egy barázdált szívótányéron fut. Ez a rendszer nem aprítja a szálas, idegen anyagokat, hanem csak akkora darabokra „szeleteli”, hogy az ne okozzon dugulást a szivattyúban és a rendszerben. A kopásra kevésbe érzékeny a darálós szivattyúkkal szemben és a vágás is erőteljesebb (nagyobb darabokat, pl.: farmernadrág, összeállt nedves törlőkendő). Felépítését és árszintjét tekintve inkább az iparba, illetve olyan felhasználási területekre javasoljuk, ahol a dugulás kiemelkedően sok problémát okoz.
Darabolós szennyvízszivattyúk alkalmazását elsősorban akkor javasoljuk, ha az átemelő nyomott szennyvízrendszerhez csatlakozik, ezért a magas nyomású darálós szivattyúnkat (legalább 18m zárónyomás) nem fojtja le a közös rendszerre dolgozó többi szivattyú. Másik eset, ha a nyomócső kiemelkedően hosszú és/vagy kis átmérőjű, ezért nagyobb a nyomás/szállítási veszteség.
Egy általános darálós szennyvízszivattyú még 5/4”-os, azaz 32 mm-es KPE csövön is gond nélkül képes 30-40m távolságra elnyomni akár 3-4m függőleges emelési magasság mellett, és míg így is elegendő nyomástartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy a nyomott rendszer ne fojtsa le, de javasoljuk minden rendszer esetén megvizsgálni a várható munkapontot. A számításokban kérjük keressenek minket bizalommal.
Várható élettartamot mindig nehéz becsülni, hiszen az alábbi tényezők nagy mértékben befolyásolják:
· Szivattyúzott szennyvíz minősége (idegen anyag tartalom)
· Szivattyú munkapontja (görbe közepén vagy szélén helyezkedik el – várható vibráció és kavitáció)
· Karbantartás
De nagy általánosságban elmondható, hogy ideális üzem esetén a 8-10 év egy reális élettartam.
A szivattyúk vezérléséért általában úszókapcsolók felelősek, amik az aknába befolyó szennyvízmennyiségtől függően indítják és állítják le a szivattyúkat. A szinteket úgy javasolt beállítani, hogy minimalizáljuk az óránkénti indítások számát és inkább hosszabb ideig, de kevesebb alkalommal üzemeltessük a szivattyút, ezzel növelhetjük a motor élettartamát, hiszen a motor áramfelvétele mindig az indításkor a legnagyobb.
Egy házi átemelő esetében legalább 5/4”-os csővezetéket kell alkalmazni, de sok esetben javasolt a 2” átmérő. Ipari és közüzemi alkalmazásoknál sok vízmű előírja a minimum 3” csőméretet.
